Egyszerűsíts! – hangzik el sokszor jóakaróim szájából a vezényszó, amikor verseny vagy edzés frissítésről beszélek. Sajnos, vagy éppen szerencsére az élettani törvényszerűségek, – amelyek frissítés során kegyetlen vasszigorral sújtanak le azokra, akik megpróbálják megszegni azokat, – egyáltalán nem egyszerűek! Viszont nem is annyira bonyolultak, hogy nem lehetne megértésükkel befogadni a tudást, amelyek aztán a sportpályán könnyedén és garantáltan mínusz másodpercekre, percekre, órákra, kellemes sikerélményekre, mosolygós befutóra váltható!
Nézzük mindjárt az első lépést: (a nulladik után, ugye, ami a frissítési terv elkészítése!) El kellene juttatni a gyomorba mixelt frissítőkoktélt oda, ahonnan valóban felszívódik, azaz bekerül a szervezetünkbe. Mert, amit megeszünk, vagy megiszunk még nincs a szervezetünkben! A gyomorba küldött frissítők halmazállapotuktól függetlenül még messze a külvilág szereplői! Akármilyen formában is gyürkőztük azokat a gyomrunkba, ott előbb-utóbb mindenképpen oldattá válnak. Sokat tehetünk és tennünk is kell azért, hogy ez az oldat megfelelő legyen ahhoz, hogy minél gyorsabban, de nem túl gyorsan tovább haladhasson a vékonybél első szakasza felé, ahol mind a víz, mind az elektrolitok, mind pedig a tápanyagok legnagyobb része felszívódik, azaz bejut a szervezetbe. Ez a kívánatos tovább haladás pedig elsősorban az oldat koncentrációjától függ. A hipotóniás italok a nyerők az ésszerű tovább haladásban, mert a hányást és hasmenést okozó erősen hipertóniás frissítőkoktélokat komolytalan versenyzőként „pályaelhagyás miatt” nem is vesszük számításba.
Eddig minden egyszerű is lenne, ha nem tűnt volna fel a „hipotóniás” szócska! És itt jön az egyszerűsítés csapdája: ha azt mondjuk, hogy a hipotóniás oldat alacsony sűrűségű, akkor nem fogalmazunk teljesen pontosan. Mert a sűrűség mindig az oldat és a benne oldott anyagok tömegének vagy térfogatának arányát jelenti. Az élettan ennél egy kicsit, de – ígérem – tényleg csak egy kicsit bonyolultabb. Hogy egy oldat hipotóniás, izotóniás, vagy éppen hipertóniás nem a sűrűsége határozza meg, hanem KONCENTRÁCIÓJA! Szoros az összefüggés a sűrűség és a koncentráció között, azonban még sem tehetjük ki közéjük az egyenlőségjelet. A koncentráció a víz tömegének, vagy az oldat térfogatának és az oldott anyagok darabszámának viszonyszáma. Amennyiben ezt a viszonyszámot úgy adjuk meg, hogy 1 kg vízben (helyesen folyadékban, ami a frissítés esetén azonban mindig víz) hány darab molekula található, akkor OZMOLALITÁSRÓL beszélünk. Az emberi szervezet folyadéktereinek átlagos koncentrációja, azaz ozmolalitása 290 mOsm/kg. Ezt a koncentrációt tekintjük „izónak”. Ez azt jelenti, hogy testünkben lévő víz minden egyes kilogrammjában 290 x 6,02 x 1020 darab molekula található. Ez borzalmas nagy számnak tűnik, mégis könnyű a frissítés során ennél is nagyobb koncentrációjú oldatot mixelni a gyomorba! Például a cukros kóla átlagos ozmolalitása 500 mOsm/kg, csaknem kétszerese az „izónak”! Komoly merénylet magad ellen, ha izó-italhoz bármit eszel, zselét, szeletet, vagy egyéb „hazait”, ugyanis ez a mix a gyomorban hipertóniás oldattá válik és addig az bizony a külvilágban marad, amíg a szervezeted nem fogja izó-itallá hígítani ehhez még több vizet elvonva a szervezetedtől! Ez pedig azt jelenti, hogy az izzadás mellett még ezúton is sok-sok vizet von el a szervezeted jelentős mértékű dehidratációt okozva!
Leggyorsabban, leghatékonyabban a hipotóniás sportitalok jutnak a szervezetbe, amelyek ozmolalitása 180-200 mOsm/kg. A frissítés legnagyobb kihívása az, hogy a nélkülözhetetlen elektrolitok mellett kis számú, de nagy tömegű, nagy energiasűrűségű molekulák, legfőképpen szénhidrátok kerüljenek a gyomorba mixelt oldatba, de az sem baj, sőt előny, ha már a kulacsba eleve ilyen oldat kerül!
<i:am> mineral+energy hypotóniás sportitalunk az alábbi forgalmazóknál érhető el:
575 Shop Budapest
Nelson Bike Veszprém
Spuri futóboltok
Maratonman Depó
Nyúlcipő boltok